2017. 08.25. (XXI/34) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Mit akarnak a mai képrombolók?

Az amerikaiak többsége elutasítja a legújabb kori szobordöntő mozgalmat. A Reuters felmérése szerint 54 százalék úgy gondolja, hogy „valamennyi konföderációs emlékműnek a köztereken kellene maradnia”, míg csupán 27 százalék szerint kellene eltávolítani a szobrokat. A közvélemény inkább Trump elnökkel ért egyet abban is, hogy a charlottesville-i zavargásokért egyforma felelősség terheli a szélsőjobboldali, részben kifejezetten neonáci provokátorokat és a szintén erőszakot alkalmazó anarchista, alt-left (alternatív baloldal – a szerk.) zavargókat. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikaiak nem értenek egyet azzal, ha történelmi szimbólumokat idejétmúlt, elfogadhatatlan rasszista ideológia védelmére sajátítják ki, de azzal sem, ha a média és politikai érdekcsoportok a múlt orwelli átírását követelik.

Átgázolnak Európán

Egy év alatt nyolc gázolásos merényletre került sor Európában, amelyben több mint 130 ember vesztette életét és ezernél is többen sebesültek meg. Az események az al-Kaida forgatókönyvét követik, amely hét évvel ezelőtt szólította fel híveit, hogy használják fegyverként a gépkocsikat. A gázolásos merényletek újításnak számítanak a terrorizmus történetében, a pokolgépekkel szemben ugyanis, amelyekhez alapanyag és szakértelem kell, a gépkocsival elkövetett merényletek könnyen kivitelezhetőek és nehezen védhetőek ki.

Trónok harca - Árulás, szivárogtatás és belviszály a Fehér Házban

Valóságos háborús övezetté alakult át az elnöki rezidencia, miután a legkülönfélébb világnézetű emberek egyaránt pozícióhoz jutottak Donald Trump kormányában. A hagyományos republikánusok, a katonai vezetők, a „globalisták” és „populisták” szembenállásában kormánytagok sora vérzett el.

Hit és értékek

Az új keresztény cionizmus

„A keresztény cionista vezetők az elmúlt 40 évben túlnyomórészt amerikai, fehér emberek, akiket az apokaliptikus teológia mélyen befolyásolt. A keresztény cionizmus új képviselői azonban többnyire nem amerikaiak, többségük nem fehér, nem angol anyanyelvű és nem foglalkozik kiemelten a végidők eseményeivel” – írta az egyik legbefolyásosabb amerikai teológiai magazin, a First Things. David Hummel írása azokra a változásokra hívja fel a figyelmet, amelyek a bibliai alapú filoszemita mozgalmat globálissá tették. Erre egyik példaként a szerző Magyarországot említi, és a lap felkérte Németh Sándort, hogy ossza meg gondolatait a témában. A lelkész válasza a First Things őszi számában jelenik meg.

HÁTTÉR

„Miért mennék el innen?”

A romániai magyar párt elnöke erős kijelentést tett egy hónapja a kolozsvári Szabadságnak adott interjújában: az erdélyi magyarságnak nincs mit ünnepelnie 2018-ban, a román államiság centenáriumán. A kijelentés oly erősre sikeredett, hogy vissza-visszatérő elemként tematizálja a román közbeszédet, újabb és újabb indulatokat váltva ki a megszólalókból. Az okokról és sérelmekről kérdeztük az RMDSZ elnökét.

Bendegúz vére, a hunok

Az Árpád-kortól kezdve a 19. század közepéig a magyar történetírásban nem volt kérdés, hogy őseink közvetlen rokonságban álltak Attila király népével, a hunokkal. A magyarság identitástudatában a szabadságharc leverése után állt be gyökeres fordulat, és alig néhány évtized alatt a politika által támogatott hivatalos tudományos álláspont a hun eredet helyett kizárólag a magyarság finn-ugor gyökereit fogadta el érvényesnek. Ezzel párhuzamosan az Attila királyról alkotott kép is megváltozott: a keménykezű, de megfontolt és bölcs hadvezér-uralkodó helyett a nyugat-európai latin krónikákban szereplő barbár rémmé vált, népével, a hunokkal együtt. Bár Attilának nemcsak a sírhelyét, de életének és személyiségének számos részletét is rejtélyek veszik körül, ma már általános vélemény, hogy a hun nagykirály a történelem egyik kimagasló és saját korán is túlmutató jelentőségű szereplője volt.

Te mit szedsz?

Miközben az Egyesült Államok a világ népességének 5 százalékát teszi ki, az opiátalapú fájdalomcsillapítók globális fogyasztásának 80 százalékáért felelős. Az amerikaiak a ’90-es évek óta megnégyszerezték az opioid gyógyszerek bevitelét. Donald Trump amerikai elnök nemzeti vészhelyzetnek nyilvánította a problémát. A krízis a munkaerőpiacot sem hagyja érintetlenül, alacsony képzettséget igénylő munkahelyekre egyre nehezebben lehet olyan jelölteket találni, akik át mernek menni egy drogteszten.

Lesújtó amerikai külügyi jelentés

Az amerikai külügyminisztériumnak vallásszabadságról szóló legújabb nemzetközi jelentése szerint „a világ népességének majdnem 80 százaléka korlátozott keretek között gyakorolhatja vallását. Ahol a szabad vallásgyakorlat nem biztosított, ott az instabilitás, az emberi jogok megsértése és az erőszakos radikalizmus nagyobb valószínűséggel ereszt gyökeret”.

A Mózes-hegy hősei

Vannak regények és filmek, melyeknek a múlt traumái után egyszer el kell készülniük. Kiáltó jel, sőt lüktető lelkiismeret a film, a regény, de még egy fotó is a nem felejthető sebekről. Megindító lehet ugyan az ünnepi beszéd, és felkavaró az emlékkiállítás –, de a művészet eszközeivel felidézett történelem sokkal messzebbre elér. Erre tett újabb kísérletet Terry George rendező, aki korábban a ruandai népirtásról és az elnyomott észak-írek sorsáról készített fájdalmasan emlékező filmeket.

Finkelstein életműve

A múlt pénteken 72 éves korában tüdőrákban elhunyt Arthur J. Finkelstein politikai stratéga és kampánytanácsadó. Az nem volt meglepetés, hogy Finkelstein nem volt népszerű ember, de az a gyűlölethullám, amely Magyarországon holtában is megnyilvánult vele kapcsolatban, még ennek fényében is váratlannak tűnt. Egy radikális balos blog alapítója sörrel ünnepelte a halálhírt, egy szebb napokat látott hetilap rovatvezetője pedig a barcelonai merénylőhöz hasonlította a frissen elhunyt kampánytanácsadót.

„Isten úgy felrúgott, hogy azóta le se estem"

A kecskeméti maffiaperben elŐkerült egy halállista, amely a likvidálandó alvilági konkurensek neveit tartalmazta. A listán hatodikként szerepelt Makula „Papa” Zsolt, aki két évtizeden keresztül volt megkerülhetetlen a budapesti és a balatoni éjszakai életben. Védelmi pénzeket szedtek, drogdílereket menedzseltek, prostituáltakat futtattak – egy ízben még a XV. kerületi rendőrkapitányságot is betámadták. Aztán április 9-én, délután fél 4-kor minden megváltozott.

Németország és az Erdogan-jelenség

A németországi választások közeledtével egyre nagyobb hullámokat vet a Berlin és Ankara között egyébként folyamatosan fennálló konfliktus. A probléma nem új keletű, és valószínűleg nem is az utolsó felvonása zajlik, a megegyezésre ugyanis egyre kevesebb az esély. Amíg a németek diplomáciával, addig a törökök konkrét, az emberi jogokat és a szabadságot lábbal tipró tettekkel próbálják érvényesíteni akaratukat. A német–török viszony majd’ ezer éves történetének legújabb fejezetei így csak még távolabbra sodorják egymástól a feleket.

Igézet a szemekben

Negyven év alatt meghódította a világot. A férfiakat puhákká darálta, míg a nőket keményekké formálta. Családokat vert szét, és magányt hagyott maga után. Áldozatainak száma több százmillió, miközben a képernyőkről kilépve arra készül, hogy minden irányból hasson a csapdájába került fogyasztókra. A magyar tinédzsereket érintő pornográf tabu bemutatása után most nemzetközi viszonylatban tekintjük át hogyan jött ki a szellem a hollywoodi stúdiókból, és hogyan igézte meg először az amerikai társadalmat, majd pedig az egész világot.

KÁVÉSZÜNET

Baji Balázs, aki történelmet írt

Az atlétika a labdarúgás után a legnépszerűbb sport, amelybe dollármilliók ömlenek, és a világversenyeket hatvan-nyolcvanezres közönség előtt játsszák. Magyarország az elmúlt évtizedekben nemigen tudta tartani a lépést a nagyobb konkurensekkel, a versenyt a nagyobbakkal. Bár dobószámokban korábban hét olimpiai bajnokot is tudtunk avatni, futószámokban csak két ezüst jutott nekünk, az is 61 évvel ezelőtt (Kovács „Bütyök” József 10 000-en, illetve Rozsnyói Sándor 3000 akadályon Melbourne-ben). Sprintszámokban soha, sem olimpián, sem világbajnokságon nem született még magyar érem. És amikor a legélesebb a konkurencia, egyszer csak jött Baji Balázs 110 gáton egy világbajnoki bronzéremmel. Balázs nem csak a sport iránt érdeklődőket döbbentette meg ezzel az eredménnyel.

A világ leggyorsabb embere

London káprázatos olimpiai stadionjában hatvanhatezer ember lélegzetét visszafojtva figyelte a 4x100 méteres váltó világbajnoki döntőjét. Harminckét kiváló atléta melegített a rekortánon, de az egész világ szeme csak egyetlen sportolóra szegeződött, a földkerekség leggyorsabb emberére: Usain Boltra. A jamaikai válogatott a 2008-as pekingi olimpia óta veretlen volt ebben a számban, és több millió ember reménykedett, hogy ez a futam után is így marad.

Túlsúlyos gyerekek kora

Európában már minden harmadik 6-9 éves gyermek elhízott, de hazánkban is évről évre egyre több a túlsúlyos csemete: háromszor annyi, mint húsz évvel ezelőtt volt – közölte az európai gasztroenterológiai társaságok egyesületének legfrissebb kutatása. Szakemberek szerint ez sokkal súlyosabb probléma, mint ahogy azt elsőre gondolnánk, ugyanis 90 százalékuk felnőttként is megtartja súlytöbbletét. Ahogy egy szintén friss adat is rámutat: Európában nálunk él a legtöbb 15 év feletti kövér ember. Mi több, minden ötödik haláleset az elhízás számlájára írható. Miközben egy másik kutatás szerint tizenkét év alatt duplájára nőtt a hazai cukorbetegek száma, ami nem is csoda annak tükrében, hogy a magyar gyerekek nagyrésze már 3 éves koráig is sokkal több kalóriát fogyaszt, mint amennyit lead. És a kör bezárul. Vagy mégsem, mert van megoldás?

Fogas kérdések

Kevés dolog tudja úgy meggyötörni az embert, mint egy fogfájás. Pedig a megfelelő fogápolással és szájhigiéniával megelőzhetjük a bajt.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek